Tied
vagyok mindenhogy,
Mint
egy zárt cipős doboz,
Kulcsod
a zárhoz neked van,
Mely
mindent nyit gondtalan…
A
dobozban törött szavak;
Elfeledett
rémképalak:
Ki
egy levélben búcsúz el,
Ki
már soha nem felel…
A
dobozban emberhangok:
Káromolnak
egy bitangot,
S
mutatnak egy urnára,
Meg
egy szép, halott lányra.
Lány
kezében véres kés,
Mi
a torka felé néz,
Késnek
„T” alakú nyoma
Nem
tűnik el onnan soha.
Hát
ezt rejti a doboz,
Undorodva
kidobod…
Mert
káromló rekedt hangok
Káromoltak
egy bitangot,
Azt
aki kihajította
A
dobozt egy szakadékba.
Azt
ki miatt a lány nyakán
„T”
betű díszeleg árván.
Zárt
doboz, vagy zárt osztály…
Rossz
kaput választottál?
Zárt
dobozban mocskos vér.
Megtartasz,
vagy véget ér?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése