Verseny a Fecske és a Kotta közt

Csitt, csitt, kis madárka

Ne szállj fel a tövis ágra,

Figyelj reám, kis madárka,

Nézz a fényes csillagokra.

Szél támad fel, fűzfa leng,

Kismadár éneke cseng,

Nyers Kottával, ím verseng;

Egy dal emléke földereng.

Csitt, csitt, kis madárka

Ne szállj fel a tövis ágra,

Figyelj reám, kis madárka,

Nézz a fényes csillagokra.

Szerelmes dal félve zendült,

S a kis madár megrendült,

A Kotta, ó, föl-föl derült,

Mert a kis madár meggyengült.

Csitt, csitt, kis madárka

Ne szállj fel a tövis ágra,

Figyelj reám, kis madárka,

Nézz a fényes csillagokra.

Tövis ágon állva maradt

A kis madár odaragadt;

A rég hallott dalhoz tapadt,

A Kotta előre haladt.

Csitt, csitt, kis madárka

- Miért szálltál fel tövis ágra? -,

Figyelj reám, kis madárka,

Ne nézz a szerelmes dalra.

Kismadárnak szíve vére

Lecsordult az ág végére,

S a fecske hallja végre;

Szép dal volt ez, utóvégre.

Csitt, csitt, kis madárka

- Miért szálltál fel tövis ágra? -,

Figyelj reám, kis madárka,

Nézz a Mennyek Kapujára.